Mi ez?

John Cure regényíró blogja. Önismeretről, döntésekről, érzésekről, emberi kapcsolatokról, gondolatokról, filmekről, zenéről. Minden, ami az írói név mögött van.

21 gramm

21 gramm. A lélek súlya. Minden ember pontosan ennyit veszít testsúlyából halála pillanatában. Ennyi a súlya személyiségünknek, melyet egy életen át magunkban hordoztunk? 21 gramm. Egy csokiszelet súlya. De mi az élet súlya? Segít ez a 21 gramm az útkeresésben? Segít abban, hogy ha már nem leszünk, maradjon utánunk valami a világnak? 21 gramm. Egy kis kolibrimadár súlya. De mennyi a súlya a döntéseinknek? Tudunk úgy élni, hogy a döntéseink súlya ne legyen teher annak, akinek azt esetleg később viselnie kell?

Mottó

"A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságo- sabb találkozás." (Márai Sándor)

kommentek

  • John Cure: Köszi neked érte! Igazából én csak annak a kis srácnak akarok megfelelni, aki voltam valamikor és ... (2010.06.12. 18:13) Ki vagyok én?
  • John Cure: Rám is hatással vannak az ilyen történetek. Főleg akkor ha személyesen is éltem meg hasonlót. :( ... (2010.06.12. 18:13) Vak szerelmek
  • John Cure: Szerintem is szép történet és nagyon tanulságos. Hééé, ne sírj! Inkább te is nézz ki az ablakon! ;) (2010.06.12. 18:13) Az ablak (Tanulságos történetek I.)
  • John Cure: Szerintem is nagyon hasznosak az ilyen és ehhez hasonló kis tanmesék. Ha kicsit megállunk és elgon... (2010.06.12. 18:13) A szeretet telepítése (Tanulságos történetek II.)
  • John Cure: RIP! (2010.06.12. 18:13) Elment a Nagy Tanító

Csak a miénk

2010.07.04. 17:43 | John Cure | Szólj hozzá!

Címkék: zene

Keresztes Ildikó: Csak a miénk


Viharos vad évek,
Szerelmünk megtépték,
Csak rongy és sár.
Pedig most is égek,
S tudom azt, hogy lángolsz te is még.
Csak az álarc rejti már.

S ha a szívünk éppen tompán szól,
Hát tépünk egymás tollából.

Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett két madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégis csak a miénk.

Bilincs, vagy áldás,
Szerelmünk körbejár,
Vagy jó, vagy fáj.
Először megszökés,
Utána megszokás,
S végül játszunk kicsit még.

S ha a szívünk éppen árván szól,
Hát tépünk egymás szárnyából.

Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett két madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégis csak a miénk.

Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett két madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégis csak a miénk.

Mégis csak a miénk.
Csak a miénk.

szövegíró : Orbán Tamás
zeneszerző : Björn Lodin, Lars-Åke Löwin

A bejegyzés trackback címe:

https://21grams.blog.hu/api/trackback/id/tr452129103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása