Hetek óta alig alszom. A feladataim egyre több energiámat próbálják felemészteni, de fáradtan és kimerülten is hallom az ébredő tavasz hívó szavát. Én pedig rohanni fogok, hogy újra az arcomon érezzem a szél gyengéd simogatását. Lassan visszatérnek a színek és mosolyogva…

Néhány bejegyzéssel ezelőtt már utaltam rá, hogy a zenében mindent jöhet, ami több pár kényszerzubbonyos gitárhúrtépésénél. De ami igazán hatással van rám és a végtelenségig bírom hallgatni, az mindig valami eredeti, kreatív, merész újítás. A szokványostól eltérő…

"Yeah the bad boys are always catching my eye (Ooh Way, Ooh Wah) I said the bad boys are always spinning my mind (Ooh Way, Ooh Wah) Even though I know they're no good for me It's the risk I take for the chemistry With the bad boys always catching my eye (Ooh Way, Ooh Way, Ooh Wah) Oooooh, bad…

 Ha most látnám őke- visszamenve az időben-, mosolyognék rajtuk, hogy milyen édesek. Két ember, akik őszintén megnyíltak egymásnak. Érzik, hogy talán jó lenne ha nem lenne köztük ez a távolság. Talán jó lenne gyakrabban a másikkal lenni. Csak úgy… céltalanul bolyongva.…